Mai bejegyzéseben ismét a cigányság a téma. Sólyom hétvégi cikkéből kiragadtam a nekem tetsző részt, mégpedig azt, hogy ismerjük meg a cigány kultúrát és a köztársasági elnök másik mondandója felett - ami arról szól, hogy  a cigányság próbáljon meg alkalmazkodni a magyar kultúrához - szépen átugrottam, mintha nem is lett volna. Szeretek szelektiven olvasni és tájékoztatni egyaránt. Nem tudom észrevettétek-e, hogy milyen bátran használom a cigány szót. Ez nem véletlen. Megvettem azt a könyvet amit Sólyom reklámozott: Romano Rácz András - Cigánysor. Sőt kettőt is vettem belőle, hátha hozzám hasonlóan egyszer ezt, másszor azt mondana. Ja, meg vettem egy példányt a Tibinek is, de ő azt mondta már olvasta. Ezért is annyira toleráns velük azóta. Tehát a 3. könyvet Totó házbélelésére használtam. Lassan a kutyának nagyobb könyvtára lesz, mint nekem. Igaz, ő maga már két hete be se fér a sok papirtól. Hiába a kultúra mindenek elött! Ebből a könyvből rengeteg mindent megtudtam a cigányokról. Például megtudtam végre azt is, hogy nem  sértő a cigány szó, mivel ez ennek a népcsoportnak a neve. Azt is megtudtam, hogy nekik tényleg sötétebb a bőrük és valóban vannak erre a rasszra jellemző testi adottságok. Lehet, hogy következő lépés az lehetne a megismerésükben, hogy meg is nézek egy példányt testközelből. Csak nem tudom hol lehet ilyeneket találni. Állitólag van belőlük egy csomó a sötét sikátorokban és a börtönökben. Vagy megkérem a Tibit, hogy hozzon egyet ajándékba. Tehát a könyv leirja a szokásaikat és élvitelüket. Persze ezeket a szokásokat ma már kevés cigány tartja és ez alapvetően nem ad magyarázatot erőszakos viselkedésükre. Természetesen vannak értékes hagyományaik, mint a zene szeretete, a tisztátalan és tiszta ételek és dolgok megkülönböztetése, de ezeket a hagyományokat már nem ápolják. Kihalóban van. Nem úgy a bűnözésre való hajlandóság, a magántulajdon semmibe vétele és az élősködés. Ezek nem a cigány kultúrából eredőek, mégis ezzel találkozik a hétköznapi ember. Szóval sokat tanultam a cigányokról. Szólok is majd a Pityunak, hogy legyen ez is kötelező tananyag. Sajnos a magyarokról senki nem irt ilyen könyvet eddig és ha irt is volna, akkor sem tudná azt a kisebbség elolvasni, mivel majdnem 70%-uk funkcionális analfabéta. Aki pedig nem, az önmagától is tisztában van ezekkel. Aki pedig mégis ilyet olvasna az rasszista. Punktum.

Érdekes, hogy megint az itt élő magyaroknak kell megismerni és elfogadni az idegen kultúrákat, ahelyett, hogy az itt élők alkalmazkodnának a miénkhez Tietekhez. A valós megoldás nem az, hogy a többséget züllesztjük le a kisebbség elmaradott részének szinvonalára, hanem ennek a rétegnek a ki- és felneveléseemelése lenne javallot. De ezt nekem nem érdekem. Amig van akiket a nép gyűlölhet, addig irányitható. Ezzel régebben egy kicsi, bajuszos, furcsán ordibáló emberke, már maga mellé állitott egy egész nemzetet, akkor nekem is sikerülhet legalább annyi szavazatot szereznem vele, hogy bejussak a 2010-ben a kormányba. Ez az én taktikám Barátaim.

A brüsszeli látogatás sikertelenségéről persze nem ejtek szót a blogomon. Ez rontaná a rólam kialakult összképet és igy népszerűségem még a saját választói körömben is megközelitené az abszolút nulla fokot. Kelvinben, természetesen. Szóval utam lényegében arra volt jó, amit irtam a múltheti bejegyzésben. Sajnos a nagy okoskodásban nem veszem észre, hogy az EU-nak nem érdeke a Kelet-Európai régió kisegitése a Válságból mert ezzel saját pozicióját rontaná. Tehát tőlük sem számithatok hitelre, igy mivel semmi mással nem tudom kezelni a válságot, lassan lehúzhatjuk a redőnyt.

Esetleg még azt megpróbálom, hogy elküldöm Totót Barrosohóz, a nyakában egy hologrammos üzenettel: Segits Jose Manuel Barroso, te vagy az utolsó reményünk!

Az erő legyen veletek Barátaim!

Forrás: http://kapcsolat.hu/blog/jobban_meg_kell_ismernunk_a_cigany_kulturat

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.