Nem is tudom hol kezdjem. Talán kezdem azzal, hogy pár nappal ezelötti igéretemnek máris ellent mondok, ugyanis jeleztem barátaimnak, hogy  "Ritkábban fogok blogot írni..." pár sorral lejjebb pedig megerősitem, hogy "A blogot azért egyelőre szerintem működtessük, nem ígérem, hogy minden nap fogok irni...". Még szerencse, hogy megigértem, hogy nem állitom le a blogomat. Persze ha másban hazudok miért pont ebben mondanék igazat. Nektek azért Barátaim, próbálok majd gyakrabban irni, már igy is jóval nagyobb a nézettsége és főképp a frissités gyakorisága, mint a másik blogomnak. Lárifári.

Aztán irtam még az új helyzetről, kiemelve azt, hogy legjobb most az országnak és a Pártnak, ha távol tartom magam a nyilt politikai ténykedésektől. Gondolom ebben legalább egyetértünk. A legviccesebb, hogy teljesen extrém szókapcsolatokat is használok, mint például , a "kormányzás stabilitása és hitelessége". Felettébb vicces ez az elmúlt hét eseményeinek ismeretében, amikor nem csak a Párt veszitette el teljesen hitelességét, de az SZDSZ olyan extraliberálisnak mutatkozott, hogy saját hazugságainak meghazuttolása is belefért a pártprogramban. Azt, hogy egyébként mit gondoltok erről az alkotmányosan is kifogásolható vezércseréről azt leszarom. Hopp ez véletlenül kicsúszott... El se tudjátok mennyire jólesett ez, a rengeteg bakfitty meg irgumburgum után. Mivel már csak formálisan vagyok kormányfő és pártelnök, ezért megengedhetek magamnak pár bazz'eg-et is.

Érdekes, hogy a köztársasági elnök régebben sokkal jobban ágált a konstruktiv bizalmatlansági inditvány ilyen jellegű felhasználása ellen, mint amennyire most teszi. Egy 2004-es HVG-ben közzétett cikkében még merőben más véleménye volt a témáról. Mostanra megenyhült az öreg. A cikket itt találjátok: http://hvg.hu/itthon/20090323_solyom_laszlo_hvg_kormanyfovaltas.aspx

Az elmúlt napok eseményeinek hatására teljesen belejöttem a lemondásba. Reggel felkelve már-már hiányérzetem volt, hogy mára nincs semmi lemondanivalóm. Ezért listát állitottam össze a lehetséges lemondásaimról és azok következményeiről.

• Lemondom a Financial Times előfizetésemet. Ez sajnos nem csak számomra, de Kurva-ország számára is beláthatatlan károkat okozna, mivel nem lennének adataink Közép-Zambia online kereskedelméről se Dél-Tirol jódlifogyasztásáról. Lássuk be, ezzel nagyobb károkat okoznék az országnak, mint amit lemondásommal tettem.
• Lemondás az egy évig járó Őrezredi védelemről. Ez nagy botorság lenne, mivel akkor hiába újittatam fel és béreltem nekik egy lakást az enyém mellett. Az ilyen pazarlást nem birom. Másrészt viszont lehetőséget adnék azoknak akik súlyos nyáltúltermelési gondokkal kűzdenek, hogy megfelelő közegbe helyezhessék a többletüket, mint ahogy azt a hétvégén egyik Barátom is tette.
• Lemondás az A8-as Audiról. Mivel lemondtam a nekem járó tiszteletdijról ami kb 40millió forintot tett volna ki, ezért cserébe mindenképpen megtartom a közel 100millió forintot érő járművet. Ez nekem jár! A Válság csak tőletek követel lemondást, Mi e törvények felett állunk.
• Lemondás a lemondásról. Bár nehéz szivvel, de erről lemondok. Ez Kurva-ország érdeke.

Közben eszembe jutott pár paradoxon:

• Szavahihető SZDSZ
• A második legnagyobb kormánypárt
• Erős támogatottságú MDF
• Döntésképes és határozott MSZP
• Ideális és támogatott miniszterelnök-jelölt

Mára ennyi, húzzatok már el innen Barátaim!

Forrás:http://kapcsolat.hu/blog/uj_miniszterelnok_uj_partelnok

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.